Városnéző

SÉTA A SZÁZADOK KÖZÖTT

A városnéző túrák kedvelt kiindulópontja a Vár tér, mely a mai Csíkszereda városközpontja határán terül el. A teret a teljes tereprendezéssel kapott új arculata és a körülötte lévő történelmi épületek hangulata különösen népszerűvé teszik a kirándulók és a helyiek körében is, kedvelt kulturális és szabadidős helyszíne a városnak. Sétáink sorát kezdjük mi is itt.

Városháza. Az egykori Vármegyeháza

1876 után, a vármegyei rendszer kialakulásával Csíkszereda lett Csíkvármegye központja, és megindult a mozgalom az új vármegyeházának Csíkszeredában való felépítéséért, amelynek fő szereplője és mozgatója Mikó Mihály akkori főispán volt. Csíksomlyóról előbb a Mikó-várba költözik be a vármegyeszékhely 1879-ben, és nemsokára neki is fognak az új székház építésének Hám Ignácz, az Államépítészeti Hivatal vezetőjének tervei alapján, amely 1886-ban készül el. Az 1980-as évektől az épület központi és déli része a Városháza, itt működik Csíkszereda Polgármesteri Hivatala. 2000-ben felújították homlokzatát, ekkor került az oromfal közepén található ovális ablak helyére a város címere. Egy bírósági döntés értelmében 2018 szeptemberében el kellett távolítani az épület homlokzatáról a Városháza feliratot.

A régi főtörvényszék épülete

1786-ban épült klasszicizáló stílusban, a 18. sz. végén, a 19. sz. elején katonai rendeltetéssel az I. székely határőrezred törzstisztjeinek székhelye volt. Csíkvármegye megalakulása után, 1868-ban ide költözik a közigazgatástól elválasztott törvényszék. Az épületben 1904–1921 között bútorgyár működik, majd magánlakás, 1942-től szülőotthon. Keleti szárnyával 1942- ben bővítik, amit a Csíki Magánjavak kezdeményez és finanszíroz. Több funkció- és tulajdonosváltást követően jelenleg a Megyei Kórház fül-orr-gége osztálya működik benne.

Törvényszék

A törvénypalota és fogház épülete Wagner Gyula építész tervei alapján 1904-ben épült eklektikus stílusban.

Mikó-vár. Csíki Székely Múzeum

Csíkszereda legrégibb épülete a Mikóvárkastély, amely a köznyelvben várként honosodott meg. Építtetője Hidvégi Mikó Ferenc, 1611-től Csíkszék alkapitánya. Az ó-olasz bástyás várkastély a Bethlen Gábor fejedelem által Erdélybe hozott olasz építészek egyikének – feltételezhetően Giacomo Restinek a tervei alapján készült. A 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését a 17. században fejezték be. 1970-től a helyi önkormányzat által fenntartott Csíki Székely Múzeum otthona, amely elsődleges feladatának tekinti a Csíki-medence kulturális örökségének feltárását, őrzését, feldolgozását és bemutatását. Tudományos funkciója mellett a Csíki Székely Múzeum a régió fontos idegenforgalmi célpontja: állandó kiállításai bemutatják a Mikó-vár történetét, a helyi hagyományos népi életmódot, a csíksomlyói ferences nyomdát és könyvkötő műhelyt, illetve restaurált szakrális kincseket. A legújabb állandó kiállítása, mely 2018 nyarán nyitott, a város történetét ismerteti. Folyamatosan megújuló időszakos kiállításai által ugyanakkor a múzeum vállalja az egyetemes magyar értékek itthoni megjelenítését, közkinccsé tételét is. A Mikó-vár belső udvara a város művelődési életének kiemelt fontosságú helyszíne.

Régi kórház

Különálló, egyemeletes középület a Mikóvár szomszédságában. 1888-ban kezdték meg építését a vármegye közkórháza rendeltetéssel. 1890-ben készült el, az akkor megyei közigazgatási központnak számító téren. Az épület jelenleg is a megyei kórház alegységeinek ad helyet.

Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Minden év júliusában régi korok muzsikája hangzik fel a város különböző helyszínein. Ilyenkor városunk egy teljes hétre a muzsikálás és a régizene-oktatás központjává válik. A fesztivál ötlete egy 1979-es Kájoni János munkásságára emlékező műsoron merült fel, majd 1980-ban tartották meg az első régizene fesztivált, amelynek kezdeményezői a Barozda és Kájoni együttes tagjai voltak. 1986-ban a kommunista hatóságok betiltották a rendezvényt, amely majd 1990-ben nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt. A fesztiválon a középkori, reneszánsz és barokk muzsika legrangosabb európai és hazai előadóit hallhatja a közönség.

ZSÖGÖDTŐL ZSÖGÖDIG

Az Olt egy keskeny szorosban (660 m) hagyja el a KözépCsíki-medencét. A szakirodalom zsögödi küszöbként is emlegeti. Tulajdonképpen ez a szoros Felcsík és Alcsík választóvonalát jelöli meg. A Zsögödi-rög idősebb a Hargitánál. A Harom-tető (1080 m) egy rövid, gerincformájú andezit-kúp, amely nyugatra a Nagykőbükk (1231 m) fiatal lávatakarója alá bukik. A Nagyos-patak bevágódásával feltárta a lepusztult zsögödi felszín és a fiatal lávatakaró települési viszonyait. A Zsögödi-rög a fiatal kéregmozgások következtében össze is töredezett, és egyik törésvonalán éppen a Zsögödi szoros alakult ki. A mellékvölgyek irányát is többnyire a törések jelölték ki. A törések mentén számos borvízforrás fakad. Zsögödfürdő kialakulását a bő szénsavas ásványvízforrások természetes feltörése segítette elő.

Nagy Imre Galéria

A Nagy Imre Galéria Csíkszereda déli városrészén, Zsögödben található. Nevét a zsögödi születésű Nagy Imre (1893–1976) festőművészről kapta, kinek állandó témája a székely nép, a székely világ volt. A budapesti Rajztanárképzőn, a szolnoki művésztelepen és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd 1924-ben visszatért szülőfalujába. 1949-től állandó lakhelyét Kolozsvárra helyezte át, de Zsögöd maradt az állandó feltöltődés helyszíne. A Nagy Imre Galéria a szülőház szomszédságában épült 1973-ban, a festőművész 80. születésnapja tiszteletére. A szülőház a festő hosszú és igen tartalmas élete alatt felgyűlt, mindennapi használatú tárgyakat mutatja be. A Galéria őrzi a teljes életmű nagyrészét: vázlatok, krokik, portrék, kompozíciók, metszetek, rézkarcok, tájképek (grafit, szén, tus, akvarell, tempera, olaj). A teljes örökség két részre tagolható: életmű és tárgyi hagyaték. Az a tárgyi környezet, amely a művész halálakor a házban volt, „érintetlenül” megvan, ez kiegészült a kolozsvári lakásából elhozott tárgyakkal. A környék egyik legteljesebb múzeumi kollekcióját szemlélheti meg a látogató: a nem dohányzó mester, méhészkedéskor füsteregetésre használt Nationale cigarettájától kezdve az utolsó, abbamaradt olajfestményig mindent megőrzött. Folyóiratok, vásárolt és ajándékba kapott műalkotások, festő- és horgászfelszerelés, robogó, háztartási eszközök, fényképek, levelek, hanglemezek, sakk-készletek, méhkaptárak, és még sorolhatnánk a hosszú és igen tartalmas élet alatt felgyűlt, mindennapi használatú apróbb-nagyobb tárgyakat.

A kúria ma is meglévő épülete a 19. század első felében épült, a városrész keleti szélén, a zsögödi római katolikus templom közelében. A klasszicista épület az egyik legépebben megmaradt nemesi kúria Csíkszeredában. Kőfallal körülhatárolt, földszintes nemesi udvarház, egyszerű, méltóságot sugárzó épület. Építtetője, a zsögödi Mikó család Csíkvármegye egyik nagy múltú nemes családja.

Csíkzsögödi templom

Az egycsarnokos templom a 15. században épült, gótikus stílusban, majd a 17. századi barokk korszak átalakításainak jeleit viseli. A zsögödi Mikó család építtette (1707), és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A Mária-szobor a csíksomlyóival egykorú: 1510–1520 körüli. A szárnyas oltár szárnyai (1673) Jézus életét és szenvedésének történetét szemléltetik. A főoltár felső részébe beépített, a Szentháromságot ábrázoló olajfestmény régebbi, mint az oltár. Zsögödi kezelőbázis Gyógyhatású ásványvizei hasznosítására szabadtéri medence, majd kádas fürdő és fedett medence létesült. A zsögödi borvizet reumatikus bántalmak, emésztőés érrendszeri, vese- és idegbántalmak gyógyítására ajánlják. Fokozza a szervezet anyagcseréjét, jó hatással van a központi és vegetatív idegrendszerre; perifériás ér- és bőrerek tágulását hozza létre. 2005-től felújított gyógyfürdő és szolgáltatások – mofetta, szauna, masszázs – várja a vendégeket, de a gyógyvendégek mellett a családok, fiatalok, gyerekek számára is tökéletes kikapcsolódást biztosít a zsögödfürdői létesítmény.

AZ ÉVSZÁZAD KÜSZÖBÉN

Csíkszék, majd Csík vármegye központjaként a 19. század végéig elenyésző szerepe volt a városnak. A 19. század végén azonban megnövekedett a közéleti szerepe. Az 1897-ben felavatott vasút jelentős változást hozott. Különböző ipari egységek jelentek meg és a városkép is rohamosan változni kezdett. A múlt század eleji építkezések polgárosult városképet nyújtottak és ezt napjainkban a Petőfi Sándor sétálóutca adja vissza legjobban.

Csíkszeredai Főgimnázium

A Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium épülete felszentelésének 100. évfordulóján, 2011. június 5-én, Csíkszereda Önkormányzata centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezett. Ez alka - lomból jelent meg a Csíkszereda Kiadóhivatal Útravaló-sorozatának helytörténeti kötete Csíkvármegye státusszimbóluma címmel, mely bepillantást nyújt a 100 éves gimnázium épülete áthelyezésének történetébe. A gimnáziumépület előtti parkban a 90-es évek elején emléket állítottak az iskola névadójának, Márton Áron püspöknek és gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöknek, az iskola felszentelőjének. A gimnázium Csíkszeredába való áthelyezésének történetében jelentős szerepet vállalt Mikó Bálint egykori főispán, valamint az épület számára a telket a város adományozta Ujfalusi Jenő polgármestersége idején. Csíkszereda Önkormányzata a 100. évforduló alkalmából e két jeles személyiségnek állított emléket, létrehozva ezáltal az immár felújított épülethez méltó szoborparkot. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumot a 17. század közepe táján alapították a csíksomlyói ferences szerzetesek patronátusa alatt. A 19. század végén merült fel az iskolának a megyeközpontba való helyezésének kérdése, 1897-ben bizottság alakult az iskola helyzetének kivizsgálására, majd a Státus és Csíkvármegye hatóságainak évtizedes egyeztetése következtében, 1909-ben megtörtént az alapkőletétel, és 1911-re elkészült az új iskolaépület, Erdély egyik legimpozánsabb iskolaépülete. A gimnázium új épületének avatóünnepségére és felszentelésére 1911. június 5-én került sor. A szentmisét gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdély iskolaalapító püspöke celebrálta, aki figyelemmel kísérte és támogatta az iskola áthelyezését. A főgimnázium középső részét díszes kápolna ékesíti, ahová belépve a szemközti nagy ablakon a Szűzanya egész alakos képe látható, karján szent fiával, a bal oldali nagy ablak vitrailja Szent István ábrázolja, a jobb oldali vitrail Szent Imrét. A főgimnázium Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája, 1990-től viseli egykori tanítványa, Márton Áron nevét, valamint 1991-től a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium székhelye is.

Régi sörgyár

A Szent Ágoston térről látszik Csíkszereda első komolyabb ipari létesítménye, a 19. század második felében alapított sörgyár épülete is. Az épületcsoportból álló ipari létesítmény eredetileg sörgyárként funkcionált, később bor- és szeszlerakat. 1944 után villanytelep, kazánház. Jelenleg a villamossági vállalat székhelye, a vámirodának és raktárainak helye.

Petőfi utca

A Petőfi Sándor sétálóutca épületeiben őrzi Csíkszereda polgári arculatát. Egyik legjelentősebb épülete az egykori Polgári Leányiskola, ma a Petőfi Sándor Általános Iskola. Az intézmény a Csíki Magánjavak pénzalapjából épült, 1891-ben készült el, 1892-es tanévtől működik az iskola. Az utca jellegzetes épületei: a 38. szám alatti Vigadó, amely 1904-ben épült szecessziós stílusban, valamint a vele átellenben, szintén szecessziós stílusban épült saroképület, amely korábban a Művészeti Népiskolának adott otthont. 1860-ban épült a Petőfi utca 51. szám alatti tiszti kaszinó, amelyet 1887-ben a református egyházközség megvásárolt imaház és papi lak számára; a Lejtő utca sarkán az egykori Csíki Takarékpénztár földszintes épülete látható, amely később az 1878-ban megalakult úri kaszinó otthona is volt, az épületet felújították, ma vendéglő működik benne. A Petőfi Sándor utca és a Tudor Vladimirescu utca sarkán épült a Pál Gáborféle ház, amely zárt sorú, egyemeletes villaszerű sarokház eredeti rendeltetése lakóház volt, a földszinten elkülönített ügyvédi irodával. Jelenleg a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa működik az épületben. A sétálóutca „alján” található a Hirsch Hugó-féle ház, illetve a Zakariás-ház. Előbbi 1910-11-ben épült magánkórházként, szanatóriumként. 1940-ig működött kórházként, majd sok más felhasználási módozatot kapott az 1950-es évektől. Vele szemben a Zakariás-ház található. A Zakariás-fivérek lakóházaként épült, majd bővült a 20. század elején.

A VÁROS SZÍVÉBEN

Az előbb bemutatott Petőfi utca szöges ellentéte a városközpont. A kommunizmus ideje alatt eltüntetett századeleji városkép helyére a rendszerre jellemző megalomán építkezés vette át a helyét és a város betondzsungellé nőtt. Ezt igyekezett Csíkszereda városa átalakítani, adott keretek között, és élhetővé tenni a városlakók számára.

Szabadság tér – Majláth Gusztáv Károly tér

A Szabadság tér és a teret körülvevő új városközpont 1976-ban jött létre. A helyiek által tapstérként, vagy egyszerűen placcként emlegetett, nemrégiben megújult tágas tér új burkolatával, világító elemeivel, modern városi bútorzatával hangulatos hely, ahol szívesen elidőznek a járókelők, kisgyerekes családok, fiatalok. Környezetében fontos intézmények találhatók, mint a megyeháza és prefektúra közös épülete, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak otthont adó egykori Hargita szálloda épülete vagy a megyeházával szemközt látható Szakszervezetek Művelődési Háza, illetve a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskola. 2016- ban avatták fel a háromalakos szakrális szoborcsoportot, Márton Áron (1896–1980) püspök második csíkszeredai köztéri szobrát a Szabadság téren. A közelmúltban zajló integrált városfelújítás magában foglalta a Szabadság tér és a Majláth Gusztáv Károly tér átalakítását, a két tér között a promenád – a Városi Művelődési Háztól a Szabadság térrel egybeolvadó sétány – kiépítését, a sétálóutca korszerűsítését, illetve a központi park felújítását. A városközpont új arculatának egyik jelentős eleme a megújult mozi épülete, amely filmszínházként, kulturális létesítményként, rendezvényteremként szolgálja a helyieket és az ide látogatókat.

Filmszereda

A Filmszereda − Székelyföldi Mozgókép Fesztivál kínálatában a legújabb magyar és román filmek szerepelnek, de műsoron van több elismert nemzetközi sikerfilm is. A közösségi mozizás élményén túl igazi fesztiváli hangulatnak lehetnek részesei az érdeklődők, hiszen a Majláth Gusztáv Károly téren berendezett fesztiválteret ismert filmslágerek töltik be, a kísérőprogramok között közönségtalálkozók, tematikus gyermekfoglalkozások és nagyszínpadi koncertek is helyet kapnak.

Városi Művelődési Ház

A Városi Művelődési Ház építészeti szempontból nem kifejezetten jelentős − bár a város arculatában mára meghatározóvá vált – épület. Jelentőségét inkább köszönheti annak, hogy az önkormányzat által fenntartott két jeles művelődési intézménynek ad otthont. A Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit. A műfajok változatos skáláját átfogó előadásaival állandó friss szellemi táplálékot kínál a művelődve szórakozni vágyó közönségének. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1990 óta működik hivatásos intézményként. Az együttes ápolja, őrzi és továbbadja az erdélyi és általában a magyar népzene, néptánc sokszínűségét, nagy sikerrel szerepel hazai és határon túli színpadokon egyaránt.

Központi park

A teljes átalakításon, felújításon átesett park a 20. század első évtizedeiben alakult ki az akkori városvezetés kezdeményezésére. A park a városlakók kedvelt szabadidős és találkozóhelye. Évente számos nagyszabású rendezvényt tartanak itt, természeti értéke is jelentős, számos madár- és fafaj él a parkban.

Csíkszeredai Városnapok

Csíkszereda Önkormányzata 1998-ban hozott határozata alapján a város minden év augusztus első hétvégéjén városnapi rendezvényekkel ünnepli Csíkszereda városként való említésének legkorábbi ismert hiteles írásos említése – Izabella királyné 1558. augusztus 5-i keltezésű, Tordán kiadott kiváltságlevelének – évfordulóját. A tradíciók és nyitottság kettős egységének égisze alatt zajló városnapok szerves része a város zászlajának ünnepélyes felvonása, a fúvószenekari térzene, a szabadtéri koncertek, a promenádon zajló kézműves vásár, amely jól illeszkedik a hagyományos ízeket felvonultató, immár a városnapok egyik legkedveltebb eseményévé vált, a Központi parkban zajló Pityókafesztivál hangulatához. A város kultúrintézményei is ünnepi programmal készülnek az eseménysorozatra, így kerülhet sor a könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadások, szabadtéri gyerek- és felnőttprogramok sokaságára.

Running Festival Csíkszereda 

Az egyes távok útvonalait úgy választottuk meg, hogy a futók ízelítőt kapjanak a város és a közvetlen környék legszebb látnivalóiból. A városközpontból indulva elszaladnak a Márton Áron Főgimnázium impozáns épülete előtt, amelyet az 1900-as évek elején építettek, majd Csíkpálfalva és Delne felé veszik az irányt, ahonnan láthatják, milyen távolról a híres Egyes-kő, majd Csomortánon áthaladva Somlyó hegyében gyönyörködhetnek, hogy aztán a városba visszatérve elhaladjanak a Kárpát-medence legnagyobb katolikus zarándoklata közzéppontjául szolgáló Szűz Mária kegyszobrot őrző kegytemplom előtt Csíksomlyón. 2019-ben Ferenc pápa is ellátogatott ide, az általa adományozott aranyrózsa ma a kegyszobor mellett látható. Tovább haladva a versenyzők elszaladnak az 1600-as években reneszánsz stílusban épült Mikó-vár előtt, majd a híres csíki hoki bölcsője, a Vákár Lajos műjégpálya mellett is.  A terepfutás útvonala is Csíksomlyón, a pünkösdi búcsúról ismert Hármashalom oltár melletti hegyen lesz. Sor kerül pasta partyra, illetve a versenyzők helyi zenekarok zenéjébe is belehallgathatnak.

CSÍKSOMLYÓ, A KEGYHELY

Csíksomlyó egykor önálló község, 1959 óta Csíkszereda településrésze a katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. Csíkszeredában járva nem hagyhatjuk ki sétáinkból a jelentős szellemi és építészet értékeket hordozó Csíksomlyót.

Csíksomlyói kegytemplom

A ferences szerzetesek az 1400-as évek első felében telepedtek le Csíksomlyón, 1442–1448 között templomot építettek, ezzel egy időben kolostort emeltek. A művelődés szolgálatában nyomdát alapítottak, több ezer kötetes könyvtárat hoztak létre, kezdettől fogva tanítottak alap-, majd gimnáziumi szinten, itt írták és játszották a híres iskoladrámákat. A ma látható barokk templomot az elbontott gótikus templom köveit is felhasználva 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. A templom legértékesebb tárgya a főoltár mögött őrzött Mária-kegyszobor, amely a 16. század elején (1510–1515) reneszánsz stílusban készült hársfából. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb, magassága 2,27 m. Alkotója ismeretlen. A Napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a föld, azon a hold sarlója, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. A kegyszobor áll a Mária-zarándoklatok középpontjában.

Csobotfalvi plébániatemplom

A Csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom a Csíki-medence egyik legrégebbi egyházi építménye. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt templom a Csíksomlyóhoz tartozó Csobotfalván áll, búcsúját június 29-én tartják, védőszentjei, Szent Péter és Pál apostol ünnepén.

Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium

A volt Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium épülete emeletes középület, mely évszázadokon keresztül az erdélyi katolikus oktatás és nevelés egyik legősibb és legjelentősebb központja volt. Az 1780–1782 között elkészült épületben, eredeti rendeltetésének megfelelően 1911-ig a csíksomlyói római katolikus gimnázium működött, amely akkor Csíkszeredába költözött át. A megüresedett épületet a Csíki Magánjavak vásárolta meg és árvaházat működtetett benne, 1913-tól. A kommunizmus évei alatt állami árvaház működött benne, majd 2004-ben a román állam visszaszolgáltatta a Csíki Magánjavaknak. 2008-ban a Magánjavak átadta 99 évi használatra a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, amely a Csíkszeredában továbbtanuló gyermekek, fiatalok számára kollégiumot létesített benne.

Barátok feredője

A csíksomlyói ferences kolostor mögötti réten fakadó forrás, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. A bikarbonátos, vasas, sós, kalciumos, magnéziumos, szénsavas, hypotoniás ásványvíz, ivókúra formájában kiválóan alkalmas savtúltengéses gyomorbántalmak és emésztési zavarok kezelésére. A csíksomlyói kegytemplom mögötti területen a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizét a csíksomlyói ferences barátok medencébe fogták, és magánfürdőt alakítottak ki, amelyet Barátok feredőjének neveztek.

Kápolnák

A Kissomlyó-hegy tetején három kápolna áll. Csúcsán a Salvator-kápolna látható, amely a hegyen lévő kápolnák közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb. A kápolna építéséről nem maradtak fenn hiteles adatok, minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A kápolna közelében remetelak áll, azonban jó pár éve nincs lakója. A Salvator-kápolnától keletre található a 15– 17. században épült Szenvedő Jézus-kápolna, amely egy nyitott kis fülke, belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható. A pünkösdi búcsú hajnalán a zarándokok ezen kápolna közelében gyülekezve várják a napfelkeltét. A Kissomlyó-hegy déli oldalában látható a Szent Antal-kápolna. A Páduai Szent Antal tiszteletére épült kápolna fogadalmi vezeklőhely, ahová búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából érkeznek a zarándokok. Az első kápolnát Márk Jakab testvér épített e az 1661-es tatárbetörés után.

Csíksomlyói nyereg

A Nagy- és Kissomlyó közötti térség az úgynevezett Nyereg, a csíksomlyói pün[1]kösd-szombati ünnepi búcsús szentmise színhelye és egyben a Kárpát-medence legnagyobb katolikus búcsújáróhelye. Itt tartják minden évben, július első szombatján az Ezer Székely Leány Napját. Itt látható az 1996-ban Makovecz Imre mű[1]építész által tervezett Hármashalom-oltár.

HARGITAFÜRDŐ

Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely. Közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó település.

Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. Az első világháborúig tartozott hozzá. Innen a Csicsói-fürdő vagy Csicsói Büdösfürdő elnevezés. A közigazgatásilag jelenleg Csíkszeredához tartozó Hargitafürdő helyi érdekeltségű üdülőtelep a várostól 19 km-re, 1350 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, így Hargita megye legmagasabban fekvő települése. A magashegyi fürdőtelep a Csicsói-Hargita (1769 méter) meredek keleti lejtői alatt kiszélesedő laposabb felszínen fekszik, amelyet a Bagolykő, Szélesvesze, Borhegyese és a Kossuth-szikla csúcsai vigyáznak. A Központi-Hargitát, amelyhez a Csicsói-Hargita is tartozik, változatos andezit kőzettípusok alkotják. Fontos szerepet játszik a vidék turisztikai életében, számos lehetőséget nyújt pihenésre, kikapcsolódásra, sportolásra. A téli sportok kedvelői összesen 7 km, különböző nehézségű sípályán hódolhatnak szenvedélyüknek. Az utóbbi években kiépített biatlonpálya országos versenyeknek ad helyet. Két síkölcsönző áll rendelkezésre. Lehetőség van nyáron ATV, paintball-felszerelés, télen hószán bérlésére is. Ugyanakkor snowtubbing-pálya és korcsolyapálya is várja a szabadidős sporttevékenységek kedvelőit. Nyáron a mofetták csodatevő hatását élvezhetik a gyógyulni vágyók, a gyalogtúra-kedvelők két kijelölt turistaösvényen fedezhetik fel a táj szépségeit. A kerékpározóknak egy majdnem 7 km hosszú hegyi kerékpárút létesült. Felejthetetlen élményt nyújtó kalandpark is épült, a másfél hektárnyi területen kialakított pályákon kicsik és nagyok egyaránt próbára tehetik ügyességüket és erejüket.